Fülbevaló

Mind több pelyhes állú legényke, de a harmincadik, negyedik X-et taposó, meglett férfiú is akad, aki divathóbortból -vagy miért? - fülbevalót akaszt a fülébe. A szülők aggályai nem is alaptalanok, hiszen at ifjúkori bolondos ötleteket időval kinövi ugyan az ember, a hosszú haj például bármikor levégható, a kopott farmer akár frakkra is cserélhető - de a kifúrt fülben a lyuk megmarad.
   Persze, nem a mi fiaink az elsők a teremtés koronái közül, akik fülünfüggőt viselnek. A fülgyűrűt, amelyből minden fülbevalóforma kifejlődött, eredetileg vallási meggondolásból hordták, mágikus erőt tulajdonítva nekik. A déltengeri szigeteken a bennszülött nők és férfiak ma is szemmelverés ellen használják. Az Amazonasvidéki indiánok úgy tartják, hogy a fülönfüggő távol tartja viselőitől a rontó szellemeket, a betegség démonait. A buddhistáknál sokáig a rangot, a társadalmi helyzet jelezte: attól függően változott hossza és alakja, hogy viselője mennyire volt gazdag és tekintélyes ember. Számos tengerész abban a hitben biggyesztett a fülébe aranykarikát, hogy az mjd javíthat látásán.
   Alighanem közel járunk az igazsághoz, ha feltételezzük, hogy a szebbik nem képviselői sem - akikhez pedig jobban illenek az efféle csecsebecsék - pusztán cicomázkodásból viselnek szerény vagy pompás fülbevalókat. Ha mágikus erőt - ma már - nem is tulajdonítanak ennek az ékszernek, abban azért biztosak: egy jól megválasztott fülbevaló segítségével könnyebben el tudják csavarni a kiválasztott ferfi fejét.