Csók

   Etikett ide, etikett oda, az ember azt hinné, a csókot - nyilvános helyen - lehet rosszalni, de betiltani semmiképp sem. Nem a csodát! Elsőnak az natik Rómában tették meg, ahol császári rendelet tiltotta meg a nyilvános helyen való csókolózást. Még rokoni csók sem csattanhatott mások szeme láttára akkortájt az Örök Város kék ege alatt! Hadonlóképpen ellenezte és tiltotta a társasági csókot a porosz Nagy Frigyes "mind kétnemű, mind egyneműek között". S a harc azóta sem szünetel. Legutóbb, a nyolcvanas évek második felében az oxfordi diákok tiltakoztak az utcán való puszilkodás ellen, mondván, hogy "felettébb nevetséges és ízléstelen", ha a járdán egy ismerőst meglátva "cuppogtatni kezdjük a bal meg a jobb orcáját", ezzel esetleg még a járókelők áramló forgalmát is kadályozva. A csók - jelentették ki - nem közterületre való, hanem a lakásfalakon belülre vagy a filmvászonra. 
   Ami ez utóbbi színteret illeti, a filmcsókokról - a róluk készült statisztikáknak köszönhetően - többet tudunk, mint azokról, amelyek nem kamerák előtt cuppantak. Az első filmcsókot John Rice és Mary Irwin váltotta 1896-ban (30 mp-ig tartott). Hollywood legdrágább csókjára az "Elekrtomos lovas" című filmban került sor Robert Redford és Jane Fonda között, akik annyira képtelenek voltak a rendező kedvére csókolózni, hogy a csókos jelentete 48x kellett megismételni. Mivel a közben várakozó szereplőket és a stábot is fizetni kellett, ez az egyetlen csók több százezer dollárba került ...